Sílesiklás
A sífutással ellentétben a sílesiklás kevesebb energiát igényel, mivel a legtöbb sípályán a lesiklás nem vesz igénybe többet, mint két-három perc. A lesiklópályán használt izomcsoportok elsődlegesen a feszítő izmok, mint a hátsó combizom, a négyfejű combizom, a vádli, csípő és a láb izmai. Kisebb mértékben a hasi izmok és a karizmok is igénybe vannak véve.
A sílesiklás egy olyan sport, ami javítja az egyensúlyt, a rugalmasságot, gyorsaságot, és erősíti a lábakat. A havon történő síelés a vízisível ellentétben nem erőlteti meg a törzs hátsó izmait, az inakat. Sílesiklással óránként 360-570 kalóriát tud egy 75 kilós személy elégetni.
A kezdők kerüljék a túl magas csúcsokat, mert fennállhat a magassági betegség lehetősége, ezért a legjobb, ha fokozatosan szokik a magassághoz. A magassági betegség jelei közé tartozik az egész homlokra kiterjedő fejfájás, izomfájdalom, légszomj, és a racionális gondolkodóképesség hiánya.
A fáradtság miatt a sérülések főként a nap későbbi szakaszában történnek, az úgynevezett "csak egy utolsó körnél", és gyakran végződnek bokatöréssel.
Győződjön meg róla, hogy elegendő folyadékot fogyaszt annak ellenére, hogy hideg van.
